Pakolok. A bőröndömbe. Rendet próbálok rakni a lelkemben is. Készülök a holnapra, a hétvégére mindkettővel. Mondanom sem kell, a bőrönd kevesebb gondot okoz.
A legnagyobb baj az, hogy úgy látom ezt a témát, mintha tejüvegen keresztül nézném...semmi sem tiszta. Hogy mit akarok, mindig tudom...mindig, az adott pillanatban. Aztán jön egy gondolat, egy emlék és kezdhetem az egészet az elején... Úgyhogy, pakolászok tovább.
...várni és remélni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.