Ma műtötték ki a nyuszim egyik szemét. Ennyit az állatorvosokról, az utolsó előtt ötnél jártunk, akik öt különböző diagnózist és gyógyszercsomagot adtak. Végül, két hét kálvária után (miért nem jutott előbb eszünkbe?) Andris ismerőséhez mentünk, de addigra már csak egy megoldás maradt.
Pedig jártunk az Állatorvosi egyetem klinikáján, három szakorvosnál, köztük egy szemésznél is, aki horribilis összegért ígért egy kétes kimenetelű műtétet. Mégis, meddig mehet el egy szakorvos? Végül, amikor már tényleg nem bírtam nézni, hogy Nyunyu szenved, elvittük Németh Zsolthoz.
Ma bent voltam a műtétnél, végig. Nem lehetett volna, de nem is akart senki elrejteni előlem semmit, az orvos megosztotta velem az aggodalmait, nyugtatgatott a műtét közben is. Akkora szeretettel bánt a nyuszival, mint az öt eddigi orvos összesen sem.
Nyuszi most itthon gyógyul, éppen a védőgallért próbálja leráncigálni a fejéről vagy fél órája, virgonc, pedig pár órája még tehetetlenül feküdt a műtőasztalon. Éljenek a lelkiismeretes orvosok!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.