A nagyim 88 éves, az idén lesz 89. Ő egy szupernagyi, még annak ellenére is, hogy mostanában kicsit betegeskedik. Pontosabban láthatóan romlik az állapota, mióta nyáron elkapta valami, azóta kórházban is volt, nem is keveset. Éjszakánként nem tud aludni, már nem szalad úgy fel-le a lépcsőn, mint annak előtte. Mintha kicsit össze is ment volna.
Erre ma, mikor bemegyek a konyhába mit csinál éppen? Süteményt. Merthogy megkívánta a sósat, és sütött gyorsan egy tepsivel. És mosolyog. Na ILYEN egy szupernagyi!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.